IMPRESSZUM
Jelen tartalom : beleértve a fénykép, szöveg, mozgókép és hanganyag, logó stb., a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül sem részben, sem egészben nem másolható!
Sem elektronikusan, sem mechanikai eljárással ideértve a nyomtatást a fénymásolást, az elektronikus rögzítést vagy az adatbankbab való rögzítést!
Copyright © Együtt boldogabb Kovács Beatrix, 2003.
,,Együtt Boldogabb,, integráció a táncpedagógián belül cirkuszművészeti eszközökkel, saját tudományos műként 2016-ban került Magyarországon műnyilvántartásba.
Önkéntes műnyilvántartás műpéldány nyilvántartási száma: 005466
Jelen tartalom : beleértve a fénykép, szöveg, mozgókép és hanganyag, logó stb., a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül sem részben, sem egészben nem másolható! Sem elektronikusan, sem mechanikai eljárással ideértve a nyomtatást a fénymásolást, az elektronikus rögzítést vagy az adatbankban való rögzítést!
Tehetségprogram © 2010 BioRitmus Tehetségpont ( BioRitmus Tehetségsegítő Egyesület)
Újcirkusz © 1995 Kovács Beatrix ( Trixy Kreatív Mozgásstúdió)
Szociális cirkusz © 2003 Kovács Beatrix
Mit véd a szerzői jog?
Bármi, amit megalkotunk – legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is – szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult. Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy a fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön lére.
Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó ún. szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek, valamint a rádió- és televízió-szervezetek műsorai is.
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, vagyis a szerzőt.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
1. § (2) bekezdés szerint szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
1. § (3) bekezdés értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények körében szabályozza a bitorlást. A Btk.384. § (1) bekezdése kimondja, hogy:
,,Aki
a. más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
b. gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Sem elektronikusan, sem mechanikai eljárással ideértve a nyomtatást a fénymásolást, az elektronikus rögzítést vagy az adatbankbab való rögzítést!
Copyright © Együtt boldogabb Kovács Beatrix, 2003.
,,Együtt Boldogabb,, integráció a táncpedagógián belül cirkuszművészeti eszközökkel, saját tudományos műként 2016-ban került Magyarországon műnyilvántartásba.
Önkéntes műnyilvántartás műpéldány nyilvántartási száma: 005466
Jelen tartalom : beleértve a fénykép, szöveg, mozgókép és hanganyag, logó stb., a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül sem részben, sem egészben nem másolható! Sem elektronikusan, sem mechanikai eljárással ideértve a nyomtatást a fénymásolást, az elektronikus rögzítést vagy az adatbankban való rögzítést!
Tehetségprogram © 2010 BioRitmus Tehetségpont ( BioRitmus Tehetségsegítő Egyesület)
Újcirkusz © 1995 Kovács Beatrix ( Trixy Kreatív Mozgásstúdió)
Szociális cirkusz © 2003 Kovács Beatrix
MINDEN JOG FENTARTVA!
Mit véd a szerzői jog?
Bármi, amit megalkotunk – legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is – szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik. Szerzői jogi védelem alatt áll továbbá más szerző művének átdolgozása, ha annak szintén egyéni és eredeti jellege van, feltéve persze, hogy az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz hozzájárult. Az átdolgozás szabályai vonatkoznak az ún. feldolgozásra vagy a fordításra is, feltéve, hogy ezek eredményeként új mű jön lére.
Fontos továbbá, hogy a szerzői joghoz kapcsolódó ún. szomszédos jogi teljesítmények is védelmet élveznek, ilyenek a zenészek, színészek előadásai, a hangfelvételek, valamint a rádió- és televízió-szervezetek műsorai is.
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, vagyis a szerzőt.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
1. § (2) bekezdés szerint szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
1. § (3) bekezdés értelmében a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények körében szabályozza a bitorlást. A Btk.384. § (1) bekezdése kimondja, hogy:
,,Aki
a. más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
b. gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.